Kedves Vadászjelölt!

Ezzel az ismertetővel szeretnénk megkönnyíteni felkészülését az állami vadászvizsgára, kérjük figyelmesen olvassa el !

Az Országos Magyar Vadászkamaráról (OMVK) szóló 1997. évi XLVI. törvény 40. § i) pontja szerint a vizsga részletes tartalmi feltételeit a Vadászkamarával egyeztetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter állapítja meg és teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában.

Az állami vadászvizsga tananyagát a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) megbízásából kiadott " Vadásziskola " című tankönyv képezi.
A két részből álló magas tudásszintet ellenőrző állami vadászvizsga szigorúbb a korábbiaknál. Erre azért van szükség, mert Ön a vizsga sikeres teljesítése után akár másnap teljes jogú vadászként foghat fegyvert a kezébe. Érthető, hogy a korábbiaknál szélesebb körű és mélyebb tudásról kell a vadászjelölteknek a vizsgán számot adniuk.

A Belügyminisztérium által megkövetelt fegyverismereti vizsga esetenként egy időben történik az Állami Vadászvizsgával.

Az állami vadászvizsga új rendje mindazokra vonatkozik, akik lőfegyverrel, íjjal, esetleg ragadozó madárral szeretnének vadászni. A tananyag az erre vonatkozó összes ismeretet tartalmazza. Felhívjuk azonban arra a figyelmet, hogy a könyv megjelenése utáni jogszabályváltozásokat a jelöltnek akkor is ismernie kell, ha ezek nem szerepelnek a tankönyvben.
Ezzel az ismertetővel szeretnénk megkönnyíteni sikeres felkészülését a vizsgára.

1.Ki tehet állami vadászvizsgát ?                                         11. Milyen készségeket ellenőriznek a gyakorlati                                                                                                              vizsagán

2.Hol lehet állami vadászvizsgát tenni ?                             12.Melyek a gyakorlati vizsga követelményei?

3.Milyen gyakorisággal vannak vadászvizsgák ?             13.Hogyan minősíti a bizottság a lőgyakorlatot?

4.Hogyan lehet vizsgára jelentkezni ?                                 14.Milyen részekből áll az elméleti vizsga?

5.Mennyibe kerül a vizsga és hogyan lehet befizetni ?   15.Milyen kérdések szerepelnek a szóbeli      
                                                                                                            vizsgán?

6.Ki jelentkezhet kiegészítő vizsgára ?                               16.Hogyan zajlik a szóbeli vizsga?

7.Mikor és hol tartanak kiegészítő vizsgát ?                     17.Hogyan születik meg a vizsgabizottság
                                                                                                            döntése?

8.Mit kell tudni az állami vadászvizsgán ?                          18.Hogyan tesz gyakorlati vizsgát az, aki íjjal
                                                                                                            és/vagy ragadozó madárral akar vadászni?

9.Melyek a legfontosabb ismeretek ?                                 19.Sikeres a vizsgája?

10.Milyen részekből áll a vizsga ?                                        20.Mi történik, ha sikertelen valamely
                                                                                                            vizsgarész?

1.Ki tehet állami vadászvizsgát ?

Minden magyarországi lakóhellyel rendelkező, 17. életévét betöltött magyar állampolgár, vagy a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező, 17. életévét betöltött nem magyar állampolgár. Állami Vadászvizsgát kizárólag magyar nyelven lehet tenni.   <<vissza

2.Hol lehet állami vadászvizsgát tenni ?

Vizsgát csak a jelölt állandó lakhelye szerinti megyei Vadászkamara Állami Vadászvizsga Bizottsága előtt lehet tenni. <<vissza

3.Milyen gyakorisággal vannak vadászvizsgák ?

A vizsganapok számát a vizsgára jelentkezők száma szerint a megyei Állami Vadászvizsga Bizottság határozza meg. <<vissza

4.Hogyan lehet vizsgára jelentkezni ?

A lakhely szerinti területi Vadászkamara titkáránál kell jelentkezni személyesen vagy írásban. A személyes jelentkezés azért célszerű, mert a jelentkező megkaphatja azt a pontos tájékoztatást, amelyből megismerheti a vizsga szabályait, feltételeit.
Vizsgára a kitűzött vizsga időpontja előtt 90 nappal lehet jelentkezni, a vizsgadíj befizetése ellenében. Tehát a jelentkezéstől számítva legalább három hónapnak (felkészülési idő) el kell telni a vizsgára bocsátáshoz. <<vissza

5.Mennyibe kerül a vizsga és hogyan lehet befizetni ?

A vizsga díja egységesen 10.000 Ft (ez az összeg jogszabály módosítás esetén változhat).
Az összeg tartalmazza az elméleti és a gyakorlati vizsga költségeit. Csak az a személy számít vizsgára jelentkezettnek, aki a vizsgadíjat befizette.
A vizsgadíjat az OMVK megyei Területi Szervezetének készpénzben, vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesíteni és az igazoló szelvénnyel kell a vizsgán megjelenni. Csak annak bemutatásával lehet vizsgát tenni. <<vissza

6.Ki jelentkezhet kiegészítő vizsgára ?

Vadászíjász és solymász kiegészítő vizsgára jelentkezni, ‑ a hagyományos vadászvizsgára való jelentkezéssel egy időben, vagy a már korábban megszerzett Állami Vadászvizsga birtokában lehet, ‑ az OMVK állandó lakóhely szerinti illetékes területi szervezeténél.  <<vissza

7.Mikor és hol tartanak kiegészítő vizsgát ?

Vadászíjász és solymász kiegészítő vizsgát az OMVK Fővárosi és Pest megyei területi szervezete évente kettő, szükség esetén három alkalommal tart, tavaszi és őszi időszakban, az általa kijelölt központi helyszínen.
Solymász kiegészítő gyakorlati vizsga ősszel szervezhető meg. A solymász kiegészítő vizsgára a jelentkezőknek a természetvédelmi hatóság által kiadott madárbeszerzési és tartási engedéllyel kell rendelkezniük. <<vissza

8.Mit kell tudni az állami vadászvizsgán ?

Az ismeretanyagot a VADÁSZISKOLA c. tankönyv tartalmazza . A felkészülést segítendő, a tankönyv teljes anyagát - egyszerű jelzésekkel - három részre bontották. Azok a fejezetek, amelyek címe mellett nem találnak jelzést, ismeretbővítő, információs jellegű anyagok. Ezek nem képezik a számonkérés részét.
Az ún. "bázisanyag" - annak fontossága szerint- fejezeteként és címenként  (a fejezet címe után) egy, vagy két jól észrevehető ponttal került jelölésre. Az egy ponttal megjelölt anyagrészek tartalma a szóbeli tételek között szerepelhet, de nincs kiemelve. A tankönyvben két ponttal jelölt fejezetek kiemelt fontosságú kérdésként szerepelnek a tételeken. Ezek vastag betűvel kerültek nyomtatásra.
A vizsgázóknak ismerniük kell a vadászatra vonatkozó érvényes jogszabályokat is. A jogszabályok azonban változhatnak és az új jogszabályokat természetesen akkor is ismerni kell, ha ezek a tankönyv kiadása után léptek érvénybe. <<vissza

9.Melyek a legfontosabb ismeretek ?

Az egy vagy két ponttal jelölt témaköröket feltétlenül ismerni kell. A jelenlegi vizsgarendben komoly súlyt kapnak azok a témák, amelyek ismerete szükséges a balesetmentes vadászathoz, a természeti értékek ( védett fajok ) és a vadállomány védelméhez. Ezeket az ismereteket ellenőrzi az írásbeli vizsga legtöbb kérdése is.

A témák fontossági sorrendje a következő:

1. baleset- megelőzés és egészségvédelem
   • fegyvertartás és használat balesetvédelmi szabályai
   • veszélyforrások és baleset-megelőzés ismerete különböző vadászati módokban
   • elsősegélynyújtás
   • emberre is ártalmas vadbetegségek felismerése
2. természetvédelem
   • a vadászható fajokkal összetéveszthető védett fajok ismerete
   • a vadászható fajok védelmét biztosító szabályok ismerete
   • a vadegészségügy természet- és vadvédelmi vonatkozásai
3. vadgazdálkodás
   • trófeabírálat
   • vadgazdálkodási berendezések
   • élőhely eltartóképességének elvi alapjai
   • állományhasznosítási modellek elvi alapjai
   • sűrűségbecslés, korbecslés stb. elvi alapjai
4. vadászat
   • vadászati módok
   • vadászetika
   • hagyományok   

                       <<vissza

10.Milyen részekből áll a vizsga ?

A vizsga gyakorlati és elméleti részekből áll. ( egyidőben fegyverelmélet )

1. gyakorlati vizsga
   1. biztonságos fegyverkezelés és használat ellenőrzése
   2. lőgyakorlat ( sörétes és golyós fegyverrel)
2. elméleti vizsga
   1. írásbeli tesztvizsga
   2. faj-és trófea ismeret képekről
   3. szóbeli vizsga

               <<vissza

11.Milyen készségeket ellenőriznek a gyakorlati vizsgán ?

Sikeres Állami Vadászvizsga után Ön fegyvert vásárolhat és teljes jogú tagként vehet részt a vadászatokon. Tekintettel arra, hogy a vadászat " veszélyes üzem " a kezdő vadásznak is rendelkeznie kell azzal a minimális gyakorlottsággal, hogy se környezetét, se saját magát ne veszélyeztesse.
A lőtéren lebonyolított gyakorlati vizsgán az Állami Vizsgabizottságnak arról kell meggyőződnie, hogy:

• Ön elsajátította a biztonságos fegyverhasználat, fegyverkezelés szabályait és ezt a készségét a gyakorlatban is be tudta mutatni.
• Lőkészsége eléri azt a szintet, amely egy vadásztól már a kezdet kezdetén elvárható.

A lőgyakorlat sörétes és golyós fegyverrel történik.     <<vissza

12.Melyek a gyakorlati vizsga követelményei ?

1. Biztonságos fegyverkezelés: a sörétes és golyós fegyver szétszedése és összerakása, a fegyvertisztítás, töltés, ürítés, a fegyver vadászat közbeni használatának és hordmódjainak ismerete. A biztonsági rendszabályokat természetesen a lőgyakorlat során végig be kell tartani. Csak az mehet tovább lőgyakorlatra, akinél a bizottság megállapítja, hogy képes a fegyverrel biztonságosan bánni.
2. Lőkészség ellenőrzése (lőgyakorlatok):
   
   1. sörétes lőfegyverrel:

Skeet pályán 25 korongra leadott lövésből 8 találatot kell elérni.
Skeet pályán történő vizsgánál nem feltétlenül szükséges a lőállásokat szám szerint meghatározni, elegendő, hogy a vizsgázó elmenő és szembejövő korongra lőjön, valamint középről adjon le meghatározott számú lövést.
Amennyiben nem áll rendelkezésre skeet pálya, úgy a helyi adottságoknak megfelelően kell a vizsgát lebonyolítani, figyelembe véve, hogy a vizsgázó elmenő, szembejövő korongra is lőjön és legyen középen is lőállás.

2. golyós lőfegyverrel:

0.22 -es vagy annál nagyobb kaliberű golyós fegyverrel három próba után 10 lövést kell leadni álló testhelyzetből, 50 m-re levő őz, vagy vaddisznó alakú céltáblára. A megfelelt teljesítmény 50 köregység elérése.

A jelöltnek mind a sörétes, mind a golyós fegyverrel történő vizsgán önállóan kell kezelnie a fegyvert. A vizsgából kizárandó az a jelölt, aki a lőállásból kifordul, ill. a töltés - ürítés alkalmával veszélyhelyzetet  idéz elő.   <<vissza

13.Hogyan minősíti a bizottság a lőgyakorlatot ?

A bizottság a jelölt megfelelő jártassága esetén: elfogadja, nem megfelelő gyakorlottság esetén: nem fogadja el a gyakorlati vizsgát.
A követelmények ismeretében Ön felmérheti, hogy mennyi gyakorlásra van szüksége a teljesítéshez. Ne feledje, hogy a vizsgaláz miatt teljesítménye esetleg gyengébb lesz a vizsganapon, mint amit gyakorlás közben megszokott. Ajánlatos ezért rendszeres gyakorlásra lehetőséget keresni, például tanfolyami keretek között.
Fontos !     A vizsgabizottság nem fogadhatja el a vizsgát, amennyiben a jelölt az összecsukott sörétes fegyverrel, vagy a lezárt zárdugattyújú golyós fegyverrel úgy forog, hogy a fegyver csöve emberre mutat.

<<vissza

14.Milyen részekből áll az elméleti vizsga ?

Az elméleti vizsga első részeként Ön egy írásbeli tesztet old meg. Amennyiben sikerült az írásbeli vizsgát megfelelő szinten teljesítenie, még aznap tovább mehet szóbeli vizsgára. A szóbeli vizsgát faj- és trófeaismereti feladat egészít ki.  Nem bocsátható szóbelire az, akinek az írásbeli vizsgája vagy a faj- és trófeaismereti vizsgarésze nem sikerült.  <<vissza

15.Milyen kérdések szerepelnek a szóbeli vizsgán ?

A felkészültség ellenőrzése tétellapok alapján történik. Összesen 50 db tétellap van, minden lapon hét kérdés szerepel. 
Fontos ! Függetlenül attól, hogy Ön apróvadas, vagy nagyvadas megyében lakik, a szóbeli vizsgára minden témakörből fel kell készülnie. Ennek az az oka, hogy egyrészt nem mindenki abban a megyében lakik, amelyikben vadászik, másrészt a sikeres vadászvizsga az egész ország területére ad jogosítványt. <<vissza

16.Hogyan zajlik a szóbeli vizsga ?

A vizsgabizottság ellenőrzi a tétellapokat és azokat írással lefelé fordítva elhelyezi az asztalon. A jelöltek egyenként húznak a tétellapok közül, bediktálják a vizsgabizottságnak a tétellap számát. A jelölt ezután legalább 15, legfeljebb 30 percet kap a felkészülésre. A tétellapok hét kérdést tartalmaznak, amelyekre a választ a jelölt röviden megadhatja. A hét kérdés közül általában három kérdés vastag betűvel van szedve, amelyek kiemelt fontosságúak. Bármelyik pontatlan, vagy hiányos ismerete biztosan sikertelen vizsgát von maga után.
A vizsgabizottság további ellenőrző kérdéseket tehet fel. Ezen túl a vizsgabizottságnak joga van bármilyen kérdést feltenni, amelyre a válasz szerepel a Vadásziskola c. tankönyv törzsanyagában.
Fontos ! A szóbeli vizsga nem a beszédképességet, hanem a megbízható tárgyi tudást ellenőrzi. Nem számít hibának, ha a vizsgázó néhány tényt csak kérdésre tud kifejteni.

A faj- és trófeaismeret felmérésére szolgáló 200 db-os diasorozatból, illetve fényképanyagból minden vizsgázónak 15 db vetített diát, vagy fényképet kell megtekintenie. A bemutatott képeken 10 nagyvad és 5 apróvad fajnak, továbbá védett állatfajnak a teljes alakos, illetve trófeás képe látható. A felismerésre és a válaszra képenként 20 másodperc áll rendelkezésre. Megfelelt a vizsgázó, ha minden nagyvadat és apróvadat, illetve védett fajt felismert, továbbá, ha a trófeát 7 esetben helyesen minősítette.  <<vissza

17.Hogyan születik meg a vizsgabizottság döntése?

A vizsga eredményéről a bizottság szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.  <<vissza

18.Hogyan tesz gyakorlati vizsgát az, aki íjjal és/ vagy ragadozó madárral akar vadászni ?

    Az állami vadászvizsga letétele után a vadász-íjász jelölt elméleti és gyakorlati vadász-íjász ismeretből vizsgázik, a ragadozó madárral vadászni szándékozó pedig a ragadozó madárral történő vadászismeretből ad számot. Erre vonatkozóan a vizsgabizottság elnöke ad Önnek felvilágosítást.  <<vissza

19.Sikeres a vizsgája ?

Gratulálunk! Ön Állami Vadászvizsga Bizonyítványt kap, amely fontos okmány. Kérjük, gondosan őrizze meg, mert a későbbiek során szüksége lehet arra, hogy ezen okmánnyal igazolja a vizsga letételét ! <<vissza

20.Mi történik, ha sikertelen valamely vizsgarész ?

Amennyiben a gyakorlati vizsgarész eredménytelen, továbbmehet elméleti vizsgára. Ha az elméleti vizsga írásbeli részén ( a tesztvizsgán ) nem éri el a kívánt szintet, akkor nem szóbelizhet.
Sikertelen vizsga esetén csak azt a részt kell ismételnie, amelyik eredménytelen volt és onnan folytathatja a még hiányzó részekkel. Sajnos ekkor a teljes vizsgadíjat újból be kell fizetnie és a befizetést igazoló csekket az ismétléskor be kell mutatnia.
Fontos !     Az eredménytelen vizsgarész csak a következő vizsga időpontjában ismételhető.
Mindaddig amíg nem tett minden részletében sikeres vizsgát, nem kaphatja meg a bizonyítványt. A vizsga időpontokat a bizottság elnökétől kell megkérdeznie. Erről külön értesítést nem kap.
Fontos !    Amennyiben valamelyik vizsgarész sikertelen volt ezért ismételnie kell, de nem megy el vizsgázni, úgy hat hónap eltelte után teljesen elölről kell kezdenie a vizsgát.  <<vissza

Vadászüdvözlettel:
  Hubertus Kft